Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kirándulások

2010.03.24

Kassa lakosságának nagy része szeretett kirándulni.  Kassa környéke a Szlovák Középhegységhez tartozik. Szép erdők, rétek, menházak voltak területén. Több turistaegyesület is volt, ezek tervezték a túrákat, fenntartottak menházakat, s szombaton, vasárnap a fél város lakossága kirándult a közeli-távolabbi hegyekbe. Így a mi családunk is. A Bankó, a kojsói rétek télen-nyáron kirándulókkal teltek meg. Télen sível, nyáron gyalog látogattuk a szép környéket. Szombaton felmentünk a Kassai havasi menházba, vasárnap lejöttünk. A Tátrába is jártunk, de az hosszabb, több napos kirándulásoknak volt a célpontja.

 

Hát a mi családunk is kirándulgatott, lehetőleg minden vasárnap. Mikor Gézi nagyobb lett, a barátaival ment kirándulni, sőt játékból egy külön turista egyletet is alapított, azt hiszem 3 tagja volt. Gézi, Kralovánszky Laci és még valaki, akire nem emlékszem már. Gézi egy dugóból pecsétet is faragott, DTC volt a klub neve: Diák Turista Klub. Persze én még kicsi voltam, nem játszottak velem.

 

Általában minden vasárnap mentünk kirándulni. Mikor már én is nagyobb lettem, Gézivel kettesben is mentünk. Vagy észak felé, a Lajos menház irányába, vagy hosszabb útra az Erika menházhoz, vagy Szentistvánba fürdeni, esetleg Terebőre, de volt, hogy dél felé mentünk a Hernád-partra.

 

A kirándulások koronája persze a tátrai kirándulások voltak. Emlékezetes a Tátra csúcs megmászása volt, ahová Gézivel ketten mentünk. Ma is büszke vagyok erre a teljesítményemre. Gézi, mikor már bírói állása volt, a mászótúrákra specializálta magát, sőt az oktatói vizsgát is letette.

 

A kirándulás, a hegymászás volt az élete. Sokat járt kiszállásra. Reggel betette a hátizsákját az aktatáskájába a hivatalos akták mellé.. Miután végzett a hivatalos munkájával, elővette a hátizsákot az aktatáskából, beletette az aktatáskát, és ment az erdőbe.

 

Életének egyik legnagyszerűbb eseménye az Elbrusz megmászása volt. Cserealapon mehetett ki egy csehszlovák hegymászócsoport a Szovjetunióba 1959-ben. Gézi jelentkezett, bár a kora miatt nehézségeket támasztottak, hiszen életének 49-edik évében járt már ekkor. Végül mégis befért a keretbe. Kaukázusi naplója 25 sűrűn gépelt oldal – akkori indigós technikával. Kimerítő részletességgel írja le mind a kaukázusi környezetet, növényeket, a gleccserek természetét, mind saját fizikai állapotát, annak változásait a rendkívüli körülmények, a ritka levegő, az éjszakai hideg majd az égető nap hatásai közepette. Persze, nagyon sok gyönyörű felvételt is készített útközben.

 

 

A mappában található képek előnézete Családi képek